HTML

Jogi percek

Jogi percek - Érdekes esetek és megoldások

Friss topikok

Linkblog

ÁSZF-ek és Adatvédelmi nyilatkozatok útvesztői… 2. rész

2015.05.08. 13:30 dr. Molnár Anikó

Ahogyan azt legutóbbi bejegyzésemben is ígértem, ma a sort az ÁSZF-ek buktatóival folytatom.

Minden olyan honlapon, ahol bármilyen terméket, árut, szolgáltatást értékesítenek, az üzemeltető/eladó és a fogyasztó között szerződés jön létre, amelyet az előző alkalommal is említett új, 2014 júniusában hatályba lépett kormányrendelet szabályoz (45/2014. (I.26.) Korm. rend. a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól).

Korábban erre a területre az Ektv., az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény volt az irányadó, ezt cserélték le a fentiekben említett 2014-es jogszabályra. Ezzel nem csak a jogszabály változott, de lényegesen módosult a szabályozás tartalma is.

A rendelet pontosan behatárolja, mely szerződések tartoznak a hatálya alá. Az internetes honlapot üzemeltető olvasóink számára szeretném kiemelni ebből a távollévők között létrejött szerződéseket, ahol a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül kötnek meg szerződést termék értékesítésére, illetve a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéseket, melynek alapján tehát a különböző szolgáltatások, oktatási csomagok, stb. is ide tartoznak.

Az új jogszabály tételesen meghatározza, hogy mely paraméterekről kell a fogyasztókat tételesen tájékoztatni a szerződés létrejöttét megelőzően, tehát minek kell kötelezően szerepelnie az ÁSZF-ben (melyet a fogyasztónak el kell fogadnia még a vásárlás megtörténte előtt, általában felugró ablak, vagy checkbox bepipálásának formájában).

Ezen kötelező tartalmi elemek köre már jóval tágabb, mint korábban, még a békéltető testülethez fordulás lehetőségét is tartalmaznia kell az ÁSZF-nek (!), továbbá ki kell térni részletesen a panaszkezelés módjára, a kellék- és termékszavatosságra is, hogy csak egy pár dolgot emeljek ki. Érdemes ezért jogban jártas valakivel végignézetni a listát is, és az egyes kérdések részletes szabályait hozzáértő segítséggel lefektetni.

Végül, de közel sem utolsó sorban, jelentősen változtak az elállási és felmondási jog szabályai. Eddig 8 napon belül lehetett a megrendelt terméket visszaküldeni, most ez 14 napra növekedett, az átvétel napjától számítva. A rendelet nyilatkozat mintákat ad mind az elállás közlésére, mind annak visszaigazolására, tehát már ez sem mindegy, hogy hogyan történik. A vállalkozónak elállás esetén vissza kell térítenie a termék, illetve szolgáltatás teljes költségét, valamint most már azt is jogszabály írja elő, hogy a kiszállítás és visszaküldés költségeit kinek kell ezekben az esetekben vállalnia.

Mindezekről azt hinnénk, apró kis nüansznyi dolgok, mégis a NAIH éppen ezeknek a pontoknak a betartására fordít kiemelt figyelmet, ennek alapján tudják mérni, ki alkalmazza az új jogszabályt, és ki használja még az Ektv. szerinti mintákat. Ha pedig mulasztást találnak, a bírság nagy valószínűséggel elkerülhetetlen. A megfelelő védekezés tehát mindenképpen a megelőzés, a honlapokon található anyagok ellenőriztetése, és frissítése.

Szólj hozzá!

ÁSZF-ek és Adatvédelmi nyilatkozatok útvesztői…

2015.05.02. 21:23 dr. Molnár Anikó

Nagyot fordult a világ az internetes honlapok, webshop-ok üzemeltetőivel 2014 júniusát követően, amikor is hatályba lépett az ilyen jellegű oldalak üzemeltetésével kapcsolatos új jogszabály. Szinte mindenkinek hozzá kell az új szabályokhoz igazítani az ÁSZF-jét, és nagyon oda kell figyelni, hogy a felhasználóktól megszerzett adatokat milyen módon kezeli.

Jelen írásomban megpróbálom összegyűjteni a legfontosabb változásokat, ugyanis egyre másra lehet olvasni a híreket az interneten, hogy a NAIH már megint több milliós bírságot szabott ki valakire!

Az új szabályok betartását ugyanis a NAIH, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi. 2014 utolsó negyedévétől fokozott szigorral nézik, hogy ki az, aki aktualizálta, testre szabta működését az új szabályoknak megfelelően, és aki nem, az akár 10 milliós bírsággal is szembesülhet, amire az év elején sajnos volt több példa is…

Az újdonságokat alapvetően két csoportra bontanám: egyrészt azok, amik az adatkezelési szabályokra vonatkoznak, másrészt pedig az ÁSZF-ek újdonságai. A téma fontossága miatt nem akarom egy füst alatt, pár szóval elintézni mindkettőt, ma az adatkezelési nyilatkozatokat szeretném górcső alá venni, a következő alkalommal pedig az ÁSZF-ekkel folytatjuk a sort.

Az első és legfontosabb dolog, ha valaki adatokat gyűjt a weboldalát látogatóktól (legyen az akár csak a regisztrációkor megadott név és e-mail cím), hogy ezen tevékenység végzéséhez lajstromszámot kell kérni a fent említett hivataltól. Sokszor már ezen a ponton megbuknak a honlap üzemeltetők, ugyanis azt általában tudják, hogy adatvédelmi nyilatkozatot kell elfogadtatni a felhasználókkal, de azt már nem, hogy lajstromszám is szükséges. Ennek hiányát pedig bünteti a NAIH!

Következő felmerülő kérdés, hogy az üzemeltetők mikor minősülnek adatkezelőnek, és mikor adatfeldolgozónak (mert mindkettőnek más-más a szerepköre, és ezáltal kötelezettségei)?

A 2011. évi CXII. törvény (Info törvény) szerint adatkezelő „az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.” Adatfeldolgozó pedig „az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is - adatok feldolgozását végzi.”

Ha mindezen túl vagyunk, jöhet maga az adatvédelmi nyilatkozat. A jogszabály minden pontját betartva érdemes ezt egy jó ügyvéddel megíratni (kötelező tartalmi elemeinek meglétét – adatkezelés célja, időtartama, adatkezelő személye, kinek továbbítják az adatokat, stb., csak hogy néhány paramétert soroljak - ugyanis szintén ellenőrzik, és ha bármi hiányzik, bírságolnak!), mégis ez a legkevesebb, ugyanis az sem mindegy, hogy azt a felhasználóval hogyan fogadtatjuk el. Külön chekbox-szal, minden feliratkozónak ki kell pipálnia, hogy elfogadja, és hozzájárul az adatai felhasználásához. Az már nem elég, ha a weboldalon fel van tüntetve valahol, hogy létezik egy ilyen adatvédelmi nyilatkozatunk, azt a felhasználónak jóvá is kell hagynia, ezért van szükség a checkbox-ra.

Ha pedig több fél részére épít az üzemeltető adatbázist, akkor annyi checkbox és adatvédelmi nyilatkozat szükséges, ahány partner megkapja az összegyűjtött adatokat. Ugyanígy, a bírságot is annyiszor szabják ki, ahány résztvevő van az adott projektben, vagy ahány alkalommal kiküldésre kerül az adott levél. Így már nem is olyan meglepő, hogyan kúszhatnak fel ezek a bírságok milliós nagyságrendig.

Végül, de nem utolsó sorban pár szó a hírlevelekről: ajánlatos lesz a jövőben feltüntetni, hogy a címzett honnan iratkozott fel a hírlevélre, illetve a leiratkozásra mindig kötelező lehetősége adni, ahogyan az már eddig is előírás volt.

Ezek a legfontosabb pontok, amiket a NAIH mostanában elsőre megvizsgál. Ezenkívül természetesen egyedileg nagyon sok más kérdés merülhet fel, ami már feszegeti a jelen blogbejegyzés határait, ezért az egyedi esetekben mindig személyes konzultáció, és az adott honlap részletes átvizsgálása javasolt jogi szempontból. Irodánk mindebben természetesen tud segíteni, ha valaki elakadna az új jogszabályok útvesztőjében.

A sort pedig legközelebb az ÁSZF-ekkel folytatjuk!

Szólj hozzá!

Címkék: hírlevél webshop adatvédelmi nyilatkozat ÁSZF adatvédelmi bírság adatkezelési nyilatkozat

Tőkeemelés „új Ptk. módra”

2014.05.12. 08:56 dr. Molnár Anikó

Hatályba lépett az új Ptk., most már oda kell figyelni a céges változásokra, a kötelező tőkeemelésre, ha bármilyen cégadat módosul. Az elmúlt hetekben viszont egyre több híradás érkezik arról, hogy a tőkeemelést hogyan is kell valójában értelmezni. Nem véleményeznék, a következők alapján mindenki leszűrheti magának, mennyire is van jogbiztonság a magyar jogalkotásban.

A Fővárosi Cégbíróság legújabb értelmezése szerint nem vonatkozik a tőkeemelésre az a szabály, hogy a következő cégmódosításkor eleget kell tenni neki, hanem a 2016. március 15-i véghatáridő a mérvadó. Ezek szerint lehet bármit szabadon módosítani a cégben, és a tőkét majd csak 2 év múlva megemelni. Felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet ebben az információban megbízni, mikor korábban gyökeresen ellentétes dolgokat lehetett hallani, olvasni, illetve hogy mennyire lesz ez a gyakorlat egységes. Csak a Fővárosi Cégbíróságon fogják így kezelni az ügyeket, vagy mindenhol?

Nem tisztem ezekre a kérdésekre válaszolni, inkább leírom, milyen más alternatíva létezik még. Az új Ptk. céges szabályai jóval nagyobb szabadságot adnak a tagoknak, hogy eldöntsék, miről hogyan rendelkeznek. Nem kivétel ez alól a tőkeemelés sem. Szélsőséges esetben most már meg lehet a tőkét úgy emelni, hogy a megemelt 2,5 millió Ft-ból (ha 500ezerről emelünk 3 millióra), csak minimális összeget bocsátunk rendelkezésre, akár 50-100 ezer Ft-ot, a fennmaradó összegre pedig szintén tetszőlegesen lehet határidőt megszabni, akár több, pl. 5 évet is.

Nem kötelező ugyanis már az a szabály, hogy minimum a felét, tehát esetünkben 1.250.000,-Ft-ot rendelkezésre kell a módosításkor bocsátani, a fennmaradó összeget pedig 1 éven belül, ettől szabadon el lehet térni. Nem ró tehát a tőkeemelés senkire sem aránytalan terhet. Egyetlen korlát, hogy ha eltérünk az általános szabálytól, akkor a tag felelős a hiányzó vagyoni betét erejéig, illetve amíg nincsen a teljes tőke rendelkezésre bocsátva, addig a tagok nem vehetnek fel osztalékot a cégben. Úgy gondolom, amíg feltőkésíteni nem sikerül a társaságot, addig az osztalék kérdése nem nagyon merül fel, tehát ez nem olyan nagy hátrány, persze mindenki tudja mindezt magának mérlegelni.

Mi a történet tanulsága? Az, hogy annyit tudunk tenni, hogy folyamatosan követjük a fejleményeket, változásokat, és mindenkor igyekszünk a lehető legrugalmasabb megoldást megtalálni, és eljuttatni a cégtulajdonosok felé, hogy tudjanak ők is kalkulálni.

Szólj hozzá!

Ajándékozási kisokos

2014.03.06. 16:57 dr. Molnár Anikó

Immár 5. éve illetékmentes egyenesági rokonok között az ajándékozás, amit a jogalkotó most 2014. január 01-től kezdődően tovább bővített, és a házastársak közötti ajándékozást is besorolta ebbe a körbe.

Ez alatt az 5 év alatt irodánkhoz nagyon sok megkeresés érkezett, főleg ingatlanok ajándékozása kérdésében, viszont rendszeresen szokott lenni 1-2 dolog, amit tévesen tudnak, vagy nem tudnak az emberek. Ezzel az írással ebben szeretnénk segíteni.

Első kardinális kérdésünk, hogy ki is az egyenesági rokon? A testvérek nem azok, csak felfelé és lefelé: szülő-gyermek, nagyszülő-unoka. Ajándékozni bármelyik irányba lehet.

Mi van akkor, ha a gyermek, akinek ajándékozni akarunk, kiskorú? – szokták gyakran feltenni a következő kérdést. Itt egy érdekes jelenséggel találjuk szembe magunkat rögtön, a válasz ugyanis az, hogy attól függ, hol található az ingatlan? Sajnos azt kell mondanom, a jogbiztonság nem igazán érvényesül, a Budapesti 2. számú Földhivatalnál ugyanis saját szabályok vannak… a jogszabályon túl.

Az ehhez a földhivatalhoz tartozó kerületek esetén ugyanis ha kiskorúnak ajándékozunk, mindig kérik a gyámhivatal jóváhagyását. Ez egy külön eljárás és procedúra, adó- és értékbizonyítványt kell igényelni, ideiglenes gondnokot rendelnek ki, akinek még záradékolnia kell a szerződést, és még sorolhatnám. Ezzel nincs is annyira gond, segítünk az ügyintézésben, viszont ha a megajándékozott kiskorú, és az ingatlan terhelt, akkor a kirendelt gondnok nem fogja megadni a hozzájárulását.

Ezzel pedig már tovább is eveztünk egy újabb kérdéshez: mi van akkor, ha terhelt az ingatlan?

  • Ha végrehajtási jog van rajta, attól még lehet ajándékozni, ha ezt a megajándékozott elfogadja. Kiskorú esetén nem.
  • ha csak jelzálogjog van rajta, szintén lehet, kiskorú esetén akkor sem adnak hozzájárulást.
  • ha elidegenítési és terhelési tilalom is van, akkor jóváhagyást kell kérni a földhivatali bejegyzéshez.

Azt azért meg kell jegyeznem, hogy a fenti második esetben is előírhatja a hitelszerződés, hogy a bank jóváhagyása nélkül nem változhat a tulajdonos, esetleg ilyen esetben felmondhatják a hitelszerződést, viszont a földhivatal bejegyzi. A megajándékozottnak nyilatkoznia kell, hogy elfogadja így, terhelten is az ajándékot.

Következő kérdésünk: azért akarok ajándékozni, mert végrehajtás fenyeget. Lehetséges ez? Láthattuk, a földhivatalnál nincs akadály, viszont aki a behajtást folytatja, mondhatja, hogy az ajándékozás fedezetelvonás miatt történt, ezért a szerződés érvénytelen. Ezt nehéz bizonyítani, de azért reális félelem!

Végül pedig utolsó kérdésünk, hogy mi történik, ha többen is tulajdonosok az ingatlanon? Ajándékozásnál elővásárlási jog nincsen, itt nem kell a többiek hozzájárulása, ha csak egy részét ajándékozzák az ingatlannak. Régebben ez egy jó módszer volt – bár más kontextusban és más típusú ügyleteknél – az adásvételi szerződéseknél lévő elővásárlási jog elkerülésére.


Nem is gondolná az ember, mennyi mindenre oda kell figyelni egy ilyen elsőre olyan egyszerűnek tűnő szerződésnél, ugye?

Szólj hozzá!

Segítség, ügyvezető vagyok!

2014.02.14. 15:59 dr. Molnár Anikó

A közelmúltban nagy port kavart az új Ptk-ban a cégeknél a vezető tisztségviselők - ügyvezetők, Rt-knél igazgató tanácsi tagok, vezérigazgatók - felelősségének új szabályozása. A továbbiakban nevezzük csak egyszerűen ügyvezetőknek őket.

Általános vélekedés szerint a felelősségi szabályok szigorodtak, az ügyvezetők az új Ptk. szerint a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelnek, és a kötelesek a kárt megtéríteni. Az ügyvezetők ugyanis mindenkor a társaság érdekében, a jogszabályok, a
létesítő okirat és a társaság legfőbb szerve által meghatározott keretek között
kötelesek eljárni.

Sőt, mi több, a vezető tisztségviselő felelőssége a társaság megszűnésével sem szűnik
meg automatikusan most már. Ha a társaság jogutód nélkül szűnik meg, és maradtak olyan hitelezők, akiknek kielégítetlen követelése maradt, akkor kártérítéssel léphetnek fel az ügyvezetők ellen. A mondat végén viszont ott van a „ha”: ha a fizetésképtelenség bekövetkezte után az ügyvezető nem a hitelezők érdekét tartotta szem előtt.

Csalós tehát a szabály, ami első látásra úgy tűnik, hogy szigorodott, valójában nagyon mégsem változott, most is a felróhatóságot, az ügyvezető jóhiszemű eljárását kell vizsgálni, ahogyan a jelenlegi szabályok alapján is.

Az ügyvezetőnek két alapvető feladata van: ő a társaság ügyvezetője és
a törvényes képviselője. Feladata minden olyan döntés meghozatala, amely nem tartozik a tagok vagy alapítók hatáskörébe. Mindebből nem következik azonban az, hogy az ügyvezető felelős a napi működés során bekövetkező minden kárért. Csak azokért a károkért felel, amik nem megfelelő gondossággal való eljárás miatt következtek be, amit előre látnia kellett volna!

Ha tehát a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény, vagy olyan körülmény okozta, amit a szerződéskötés időpontjában még nem ismert, akkor mentesül a felelősség alól. A klasszikus vis maior eseteken kívül ide tartozik még az is, ha jogszabályi változás miatt kerül a cég hátrányosabb helyzetbe (amiről ugye az ügyvezető nem tehet…), vagy a radikális piaci változások (ami manapság szintén aktuális téma, a „válság”), súlyos üzemzavarok, stb.

Ha tehát az ügyvezető továbbra is mindent megtesz, ami az adott helyzetben általában elvárható, akkor túl nagy meglepetés nem érheti, nem lesz megállapítható a felelőssége.

De ha még ez sem ad elegendő biztonságérzetet, továbbra is lehet alkalmazni a felmentvényt, amit már a 2006-os Gt. is lehetővé tesz. Ez az ügyvezetőknek, az éves rendes taggyűlésen adott „igazolás”, az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg. A taggyűlés ezzel igazolja, hogy az ügyvezetők az értékelt időszakban munkájukat a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. A felmentvény csak akkor megtámadható / visszavonható később, ha kiderül, hogy a felmentvény megadására alapul
szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak.

A látszat tehát néha csal, bár az ügyvezetői tisztség igenis jár felelősséggel, az nem lett számottevően szigorúbb a kimentési lehetőségek révén a korábbi szabályokkal szemben, inkább maga a felelősség és annak érvényesítési rendszere változott meg.

Szólj hozzá!

Cégmódosításos dömping idén is?

2014.02.03. 11:30 dr. Molnár Anikó

2014. március 15-én hatályba lép az új Ptk. Ezzel a polgári jog elég sok területe változik, mert az új Ptk. átveszi a német és francia mintákat, vagyis egy törvényben lesz több jogterület szabályozása megtalálható. Átkerül a Ptk-ba a cégjogi szabályozás, az egyéb szervezetek (egyesületek, stb.) szabályai, a családjog, és még sok minden más, amit eddig külön törvény szabályozott.

Vagyis a változások a cégeket is érintik, elsősorban a Kft-ket. Belecsempészte a jogalkotó ugyanis az új szabályozásba, hogy ezentúl a Kft-ket újra 3 millió Ft-os törzstőkével lehet csak megalapítani. És hogy mi lesz a már meglévő Kft-kel? Ezt nézzük meg kicsit közelebbről ma:

Első és legfontosabb megállapítás, hogy a már meglévő Kft-knek is fel kell emelnie a tőkéjét 3 millió Ft-ra. A „Mikor?” kérdésre viszont azért ad némi haladékot a jogalkotó. A szabályok azt mondják, hogy amikor legközelebb cégmódosítás lesz a cégben – bármi, legyen az egy ügyvezető váltás, székhely módosulás, stb. – akkor azzal együtt a tőkét is fel kell emelni. Ha pedig hosszú ideig még nem kerül sor semmilyen változtatásra cégünkben, akkor a végső határidő 2016. március 15.

Ez az időpont tehát még nem szorít annyira, viszont már most érdemes elkezdeni gondolkodni azon, hogy miből, honnan fogjuk ezt a pénzt előteremteni. Tőkét emelni kétféleképpen lehet. Vagy külső forrásból, amikor a tagok adják össze a hiányzó (legtöbb esetben a jelenlegi 500ezres törzstőkéhez képest 2,5 millió Ft-ot) összeget, vagy pedig a cég saját vagyonából. Van tehát 2 év arra, hogy a cégek tartalékokat halmozzanak fel (akár tőketartalékban, akár simán a céges bankszámlán), amiből majd fel lehet a Kft-t tőkésíteni.

Fel szokott merülni az a kérdés is, hogy ha már kötelezően kell változtatni, akkor azért majd kell fizetni? Ha csak a jogszabályi változásoknak tesz eleget a cég, tehát ha csak a tőkéjét emeli meg, akkor nem – egyébként a tőkeemelésnek jelenleg 40.000,-Ft az illetéke -, ha emellett más adat is változik, akkor viszont az általános 15.000,-Ft-os illetéket és 3.000,-Ft-os közzétételi díjat kell fizetni az egyéb változások miatt.

Mi fog tehát most történni? 2 dolog:

Egyrészt idén március 15-ig mindenki mindent le fog módosítani a cégében, hogy a tőkeemelésre minél később kerüljön sor, ne kelljen az elkövetkezendő időszakban változtatni, másrészt úgy számítom, hogy március 15-ig jó kis cégalapítási dömpingnek nézünk elébe. Eddig lehet ugyanis az 500ezres törzstőkét kihasználni, és úgy gondolom, sok mindenki lesz, aki akár üres céget is el fog indítani, még ha annyira most nincs is szüksége rá, de „majd jó lesz” alapon, vagy aki kicsit későbbre tervezte ugyan a vállalkozásindítást, de később nem lesz 3 millió Ft-ja a cégalapításhoz.

Amiben pedig a tőkeemelésnél, illetve március 15-e utáni cégalapításnál lehet gondolkodni, az továbbra is az apport (a cég tőkéje továbbra is állhat akár 100%-ban apportból), illetve az, hogy induláskor a tőkét minimum 50%-ban kell rendelkezésre bocsátani, a fennmaradó összeget pedig 1 éven belül, ami azért ad némi lélegzetvételnyi időt.

Lehet tehát gondolkodni, a különböző verziókból összerakni, kinek mi lesz a stratégiája a tőkeemelés idejére és módjára, remélem, segítettem!

Szólj hozzá!

Címkék: Ptk.

A bürokrácia miatt 6 éve nem vezethet!

2010.06.04. 12:08 dr. Molnár Anikó

Az elmúlt napokban, hetekben eléggé divatos téma lett egy sajnálatos esemény kapcsán, hogy mit is érdemelnek valójában azok, akik ittasan ülnek a volán mögé, és ezzel nemcsak saját magukat, hanem másokat is veszélybe sodorják. Elég az eltiltás? Egy időre, vagy örökre?
 
Ha már egyszer elvették a jogosítványt, nem is olyan könnyű visszaszerezni, pláne, ha a hatóságok is nehezítik a dolgunkat. 
 
Egyik ügyfelemet a bíróság ittas vezetésért járművezetéstől eltiltásra ítélte első fokon másfél évre, másodfokon csökkentették egy évre. Az ügy érdekessége mindebből csak az, hogy mindez 2004-ben történt, vagyis több, mint hat éve!!! 
 
Persze a közönség most felhördül, hogy ne sajnáljuk, megérdemli, de ha a körülményeket is megvizsgáljuk, talán már nem így fogjuk gondolni. A jogosítványt ugyanis az eltiltás lejárta után – nagyon helyesen – nem adják vissza azonnal, hanem el kell végezni előbb egy utánképzést. Ez egy teljes mértékben személyre – és az adott cselekményre, az elkövetés körülményeire – szabott program, pszichológushoz járással, vezetés órákkal, KRESZ vizsgával stb. Ha valaki ezt becsülettel teljesíti, akkor talán már nem kell attól tartanunk, hogy az illető visszaesik, és még megbánást sem érez a tetteiért.
 
Ügyfelem eleget is tett a kívánalmaknak, idős fejjel végigjárta mindezeket a lépéseket, viszont az okmányiroda mégis megtagadta, hogy visszaadja a jogosítványt. Pontosabban szólva, 2005-ben visszaadta, az utánképzés elvégzését követően, majd 2009-ben ismét bevonta. 
 
Ennek oka pedig a büntetőeljárás elhúzódása volt. 2005-ben a bíróság és az ügyészség maga küldte el vádlottunkat az utánképzésre, mondván, hogy az eltiltás időtartama úgyis kevesebb lesz, mint amennyi idő az elkövetés óta már eltelt. Arról nem is beszélve, hogy a körülmények igencsak tisztázatlanok voltak, a helyszínelő rendőrök ellentétesen vallottak, nem volt közvetlen bizonyíték, ügyfelemet nem vezetés közben „érték tetten”, hanem a lakása előtt, álló autó mellett...
 
A fenti körülmények miatt az eljárás el is húzódott egészen 2009-ig, ekkor emelkedett a döntés másodfokon jogerőre. Az okmányiroda pedig felbuzdulva a jogerős ítéleten, visszavonta a jogosítványt, és még egyszer előírta az utánképzést. Azóta járhatjuk a hatóságokat, a regionális közigazgatási hivatalt, és most végül a bíróságot. 
 
Mióta próbálunk érvényt szerezni az igazunknak én már számtalanszor ütköztem az alábbi mondatokba, ami úgy gondolom az egész magyar jogrendszert híven jellemzi:
 
- Sajnáljuk, a határidőket köztudottan nem tudjuk tartani, nem lehet mit csinálni, várjanak türelmesen, majd felterjesztjük az iratokat, kitűzzük a tárgyalást.
- Tudják, hogy ebben a tárgyalóteremben már hányszor hangzott el, hogy a jogalkotóknak fogalma sincs a gyakorlatról, és hogy rosszak a szabályok? Én megértem Önöket...
 
A rendszer tehát finoman szólva sem a legjobb, az eljárások évekig húzódnak, és a jogszabályi hiányosságok, hézagok miatt az ember egyszer – esetünkben – sokszorosan megbűnhődik, akár talán még alaptalanul is, máskor nem vonják megfelelően felelősségre. Egyedül emiatt adódhatnak olyan kirívó esetek, amiktől hetekig hangos a sajtó. 

 

Szólj hozzá!

Címkék: per vezetés jogosítvány ittas eltiltás közigazgatási utánképzés

Átalakulás utólagos, nem várt költségei

2010.05.17. 22:48 dr. Molnár Anikó

Ha egy cég átalakulásra adja a fejét, általában a tagok tájékozódnak arról, hogy mi az ügy menete. El kell készíttetni a mérlegeket, könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell, majd két alkalommal közzé kell tenni a Cégközlönyben, mielőtt be lehet adni az iratokat a cégbíróságra. Ez mind-mind költséggel jár, amivel a cégek természetesen kalkulálni is szoktak. 

Viszont arról már kevesen tudnak, hogy az átalakulás 2010. január 01-től bizonyos esetekben illetékfizetési kötelezettség alá eshet. A korábbi években az átalakulás minden esetben illetékmentes volt, idén viszont már csak a kedvezményezett átalakulás az. 
 
A jogalkotó továbbá még egy trükköt alkalmazott, a kedvezményezett átalakulás fogalmát nem az Illetéktörvényben, hanem a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben rejtette el. Eszerint abban az esetben, ha a jogelődben és a jogutódban is ugyanazok a tagok, csak a részesedésük nőtt meg arányosan, nem kell illetéket fizetni. De ha valamelyik tag kilép, és kifizetik, és ezáltal a jogutód üzletrészei/részvényei névértékének 10%át meghaladó összegű pénzeszközt szerez, akkor az után meg kell fizetni az illetéket. 
 
Hétköznapi nyelvre lefordítva, ha a kilépéskor a részünkre kifizetett összeg a jogutód tőkéjének 10%-át eléri, vagy meghaladja, akkor illetékfizetési kötelezettség alá esünk. Mindez a jogszabályok tételes szövegéből nem ennyire egyértelmű, csak az APEH-től bekért írásos állásfoglalás világított rá. 
 
Nincs világosan lefektetve, hogy a vagyonszerzést a tagoknál, vagy a jogutód társaságnál kell-e nézni, számít-e ha a jogutód cégnek vannak ingatlanai, pénze a bankszámláján (vagyis ez utóbbi esetében pénzeszköze). Az illetékfőosztály munkatársai ezzel kapcsolatos telefonos megkeresésemre csak ennyit válaszoltak, ami a jelen írás mottója is lehet:
 
„Mi sem tudjuk, hogy a vagyonszerzés kire vonatkozik, kérjenek csak nyugodtan állásfoglalást, mert akkor annak alapján már mi is fogjuk tudni alkalmazni ezt az új szabályt.” 

Szólj hozzá!

Címkék: átalakulás cégmódosítás illeték jogutódlás

Hosszú távon nem éri meg az olcsóbb szerződésminta

2010.02.01. 15:29 dr. Molnár Anikó

Cégalapításkor a legtöbb ügyfél megkérdezi, hogy mi a különbség a szerződésmintával történő, és a rendes cégalapítás között. Természetesen az első két érv a gyorsaság és olcsóság. 15 munkanap (!) helyett a szerződésmintás céget 1 munkaóra alatt bejegyzik, és fizetni sem kell érte 100.000,-Ft-ot – Kft. esetében – hanem csak 15.000,-Ft a cégeljárási illeték.

 
A hátrány viszont az, hogy a szerződésmintában csak a kipontozott helyekre lehet az adatokat – cégnevet, székhelyet, tagok személyes adatait, stb. – beírni, speciális rendelkezéseket nem lehet a társasági szerződésbe beépíteni.
 
Arra, hogy ennek mi a hátulütője, következzen az alábbi tanmese:
 
3 tagú Kft-ben az egyik tag elhalálozott. Helyére belépett 2 fiatal örökös, akik szavazati arányukkal szinte teljes mértékben ellehetetlenítik mai napig is a cég működését. 
 
A megmaradt 2 tag nem tudja szimplán eladni az üzletrészeit, mert a cégben van egy olyan szellemi tulajdon - teljesen pontosan egy szoftver, amelyet már kb. 20 éve fejlesztenek, és hasznosítanak -, amit az üzletrészek eladása esetén nem tudnának magukkal vinni, mivel az a cég, mint elkülönült jogalany tulajdona. Enélkül pedig nem tudnak tovább boldogulni, hiszen ez volt a munkájuk egész életükben. 
 
Ezért az egyetlen járható út a szétválás: az örökösök vihetik az egyik cégbe a saját részüket, a szoftvert pedig tovább működtetik az eredeti tagok a másik jogutód cégben. A probléma csak az, hogy szétválást még nem láttunk kényszerpályán végrehajtani, a megosztáshoz konszenzus kell mindenképpen. 
 
Hasonló helyzet alakulhat ki akkor is, ha férj és feleség válik el és osztják meg a közös tulajdont akként, hogy a másik volt házastárs is tulajdonrészt kap a cégben. Ezeket a kellemetlen szituációkat mind csak úgy lehet elkerülni, ha korlátozzuk az üzletrészek átruházhatóságát, kizárjuk az öröklést, válás esetén történő tulajdonszerzést és hasonló eseteket.
 
Ilyen speciális rendelkezéseket viszont csak rendes társasági szerződésbe lehet beletenni, ezért cégalapításkor érdemes végiggondolni, hogy megéri-e az egyszerűbb formát választani. 
 

Szólj hozzá!

Címkék: cégalapítás szerződésminta kft. alapítás vagyonmegosztás üzletrész

Nem létező illeték után késedelmi pótlékot számol az APEH!

2010.01.26. 15:32 dr. Molnár Anikó

Lakásvásárláskor nem csak a vételárral és az esetleges felújítással kell kalkulálni, hanem a visszterhes vagyonátruházási illeték is jelentős, sokszor milliós nagyságrendű összeget tesz ki. Az illetékkötelezettség ugyanis már az adásvételi szerződésnek a földhivatalba való benyújtásával beáll, az APEH-ben nem várják ki a tulajdonjog megszerzését. A vevők maximum azzal kalkulálhatnak, hogy ennek ellenére is, az illeték kiszabása sokszor több hónapos késéssel történik.

 
A több hónap alatt viszont sok minden történhet: nem kap a vevő hitelt, és ezért nem tud fizetni. A szerződésben foglalt valamely feltétel nem teljesül, és ezért a felek elállnak. Közbejön valamilyen családi probléma, ami miatt szintén elállásra kerül sor. Folytathatnám a sort vég nélkül. 
 
A rutinos ügyfelek ilyenkor már tudják, semmi gond, az illetéket eltörlik, vagy ha már megfizették, vissza lehet igényelni! A múltkor viszont belefutottunk – ráadásul egy több száz milliós értékű, beruházási célú ingatlannál, ahol az illeték sem kis tétel – abba, hogy az APEH eltörölte ugyan az illetéket, de késedelmi pótlékot szabott ki utána (több, mint félmilliós összegben). 
 
Nem hittem a szememnek! Az illetéket elállás esetén a jogszabályok szerint visszamenőlegesen törlik el, ami azt jelenti, hogy úgy tekinthető, mintha nem is létezett volna soha. Aztán egy nem létező dolog után késedelmi pótlékot számolnak? 
 
Fel is hívtam őket, hogy ezt mégis hogy gondolják? A magyarázat: mindenki elállással szünteti meg a szerződést (a felbontás lenne az a jogi metodika, amely csak a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, és jogos lenne a késedelmi pótlék adott esetben), ezért ők nincsenek az alapvető jogelvekre tekintettel. Más szóval kell a pénz, tehát pótlékolnak. Viszont megsúgta azt is az ügyintéző, hogy tudják, hogy az egésznek nincsen jogi alapja, és ha valaki fellebbez, akkor biztosan el fogják a pótlékot törölni. Csak nagy tömegben nem változtatnak a gyakorlaton, mert az már kiesést jelentene az APEH-nek.
 
Követtem a tanácsát, előadtam minden érvemet, és sikerrel is jártam, a pótlékot eltörölték, az ügyfelem megúszta a dolgot. 
 
Azóta viszont éppen a napokban olvastam az ingatlanmagazin.com egy kapcsolódó cikkét: 
 
http://www.ingatlanmagazin.com/10938/Rohej_Nincs_adasvetel_de_az_illeteket_kesedelmi_potlekot_megis_be_kell_fizetni#bb_utan. 
 
A témában hivatalosan megszólaltatták az APEH sajtóosztályát, akik a gyakorlatukat hétköznapi nyelvre lefordítva egyszerűen azzal védték meg, hogy meg kell fizetni az ő munkájukat is. A pótlékot ugyanis arra az időszakra szabják ki, amíg az APEH az illeték bejelentéssel foglalkozott: attól a naptól kezdve, amikor kiadták az alaphatározatot, addig a napig, amíg jogerőre emelkedik annak a visszavonása és törlése.   
 
Véleményem szerint mégis próbálkozni kell, mert a magyarázatok – akár az, amit én kaptam a telefonban, akár az, amit a cikkben olvastam – igen gyenge lábakon állnak, és az én gyakorlatom is azt mutatja, hogy a józan eszű embernek igenis van keresnivalója!
 

Szólj hozzá!

Címkék: ingatlan adásvétel illeték lakásvásárlási illeték vagyonátruházási illeték apeh késedelmi pótlék

A szomszéd garázsa mindig zöldebb...

2010.01.20. 09:05 dr. Molnár Anikó

 A minap megkeresett egy ügyfél, aki Budapesten, Hűvösvölgyben szerette volna eladni a lakását a garázsával együtt. Ott a hegyen télen már csak autóval lehet közlekedni – mondta ő – ezért kell a garázs is mindenképpen. 

 
A „kedves” szomszédja viszont szintén szemet vetett a garázsra, mondván, hogy neki arra elővásárlási joga van, mert egy albetéten szerepel az ő garázsával. Lakás viszont nem kell neki, csak plusz beálló, a lakást vigye aki akarja, és parkoljon ott, ahol tud – megjegyzem erre az adott környéken nincs máshol lehetőség. 
 
A kérdés tehát a következő: a garázs a lakás elválaszthatatlan tartozéka, és mint ilyen, elővásárlási jogot gyakorolni rá csak úgy lehet, ha a lakásra is teszünk ajánlatot? Ezzel a megoldással az eladót nem érné hátrány, mert ha már eladja ingatlanait, neki mindegy, hogy ki viszi, az érte kapott ellenérték a lényeg, ami pedig adott. Vagy ki lehet emelni a garázst, mert csak az közös tulajdon egy társasháznál és el lehet vinni külön is? Lehet ezzel a lehetőséget egy lakás értékesítésére jelentősen megnehezíteni?
 
Miután jó fél órát kutakodtam a jogszabályok és bírósági döntések között, megnyugodtam, hogy a jogalkotó gondolt erre a problémára is, és nem hagyja az eladókat ilyen lehetetlen helyzetbe kerülni. 
 
Alapvetően ugyanis az a szabály, hogy nem lehet az elővásárlási jog gyakorlását azzal kijátszani, hogy több ingatlant értékesítenek együtt, és akkor is csak együttesen lehet rájuk az elővásárlási jogot gyakorolni, ha eredetileg az csak az egyik ingatlanra állt volna fenn. Jelen esetre lefordítva ez azt jelenti, hogy a garázs külön számít, nem a lakással együtt. 
 
Viszont van egy kivétel, éppen erre az esetre: ha a több ingatlan egy társasházi lakás és a hozzá tartozó garázs, akkor az általános szabály pont megfordul. A mindennapi életben ugyanis köztudott és elfogadott, hogy aki lakást vesz, az vesz hozzá az esetek többségében garázst is, ez a két ingatlan, ha nem is elválaszthatatlanul, de összetartozik. Esetünkben is erről van szó, kell a kocsi a hegyre, azt tartani kell valahol, máshol nincs rá lehetőség. Másrészről, aki lakást vesz, tulajdonostárssá válik, és így már nem lesz kívülálló, vele szemben nincs elővásárlási jog.  
 
Így megnyugtattam az ügyfelet, hogy szomszédja sikertelenül próbálkozik, nyugodtan kössék meg az adásvételi szerződést. Igazam lett, a szomszéd csak addig „próbálkozott és fenyegetőzött”, amíg tettekre nem került a sor, utólag nem támadta meg a szerződést.     
 

Szólj hozzá!

Címkék: ingatlan ügyvéd adásvétel jogász garázs közös tulajdon elővásárlási jog

Mire hazaért, nem volt hol laknia

2009.11.10. 21:49 dr. Molnár Anikó

 
Több ügyfelem is megkeresett már azzal a problémával, hogy véglegesen összeveszett a párjával, szakításra került sor, viszont nem tudnak a volt közös otthonuk használatán megegyezni. Megindult a magánháború, kényszer lakcímkijelentések, birtokvédelmi eljárások jöttek sorra, rendőrségnek kellett beavatkoznia.
 
Először még meglepődtem, mikor azonban már sokadszor is ugyanezzel a kérdéssel találtam szemben magam, kénytelen voltam elfogadni, hogy igen gyakori problémáról van szó.
 
Ha egy kapcsolat megszakad, meg kell osztani azt, ami közös volt, ha pedig vita van, akkor ezt a megosztást a bíróság fogja megtenni, ami viszont hosszú hónapokat, éveket is igénybe vehet, ismerve a magyar bírósági rendszer gyorsaságát. Addig pedig valahol csak kell lakni, egy fedél alatt pedig ezekben az esetekben már képtelenség…
 
Eddigi legdurvább esetem a következő volt: egyik ügyfelem vidéken dolgozott kiküldetésben, és mikor hazatért, egyszerűen hiába nyomta le a kilincset, nem nyílt az ajtó. A párja (a hölgy) lecseréltette a zárakat, és egyszerűen kizárta. Az igazán szomorú az a történetben, hogy mindez még a nyáron történt, és most november közepén még mindig nem sikerült elérni, hogy az ügyfelem bejusson az ingatlanba. Gyakorlatilag ruhák nélkül maradt, személyes tárgyai, családi fényképei, videói, virágai, mind a házban rekedtek.
 
A birtokvédelem során eljáró önkormányzati ügyintéző megjegyzése erre annyi volt, hogy hát ő nagyon sajnálja, de az új törvény a közigazgatási eljárásokról nem sikerült túl jól, aki kihasználja a lehetőségeket, el tudja húzni az ügyet elég sokáig.
 
Az alap a 30 napos ügyintézési határidő. Ez meghosszabbítható újabb 30 nappal – a hölgy ügyvédje a 29. napon jelentette be, hogy „eltörte a lábát”, és ezért halasztást kért. Majd mikor végül sikerült megtartani a meghallgatást az ügyben, az ügyintéző ellen elfogultsági kifogást jelentettek be. Felment az akta másodfokra az államigazgatási hivatalhoz, újabb 30 nap.
 
Végül megszületett a határozat, de a hölgy nem volt hajlandó önként végrehajtani és beengedni volt élettársát a lakásba. Végrehajtást kellett kérni – erről már 8 nap alatt határozni kellene… viszont a döntéshez helyszíni szemlét kell tartani. A szemle előtt ki kell értesíteni a feleket úgy, hogy a tértivevény visszaérkezzen, és a szemle minimum 5 nappal később legyen, mint az értesítés. Vagyis a 8 nap máris meghosszabbodott ismét újabb 30 nap körülire. Így immár a 4. hónapot tapossuk kézzelfogható eredmény nélkül, a rendőrség segítségét ugyanis csak a végrehajtásról hozott döntéssel lehet igénybe venni. (Családi vitáknál egyébként is bevallottan csak akkor avatkoznak be, ha már „folyt vér”, addig nem jönnek ki.)
 
Mi a tanulság? A jogszabályok nem tökéletesek, és amíg valaki törvény adta jogát gyakorolja, addig azért felelősségre vonni sem lehet. Mégis meg kell tenni minden tőlünk telhetőt, hogy minél hamarabb elérjük az eredményt, mert a végkimenetel azért nem kétséges. Csak az, hogy mennyi idő alatt sikerül kiharcolni…

 

Szólj hozzá!

Címkék: birtokvédelem élettárs végrehajtás ingatlanmegosztás

Miért született ez a blog?

2009.11.09. 20:37 dr. Molnár Anikó

Az ügyvédi munkáról keveseknek jut eszébe a szórakoztatás, az érdekesség vagy egyáltalán bármiféle pozitív jelző. Azzal azonban nehéz vitatkozni, hogy a lehető legérdekesebb és egyben legdurvább történeteket maga az élet írja, így gyakorló ügyvédként rengeteg olyan ügyféllel és üggyel találkozom, amiket szerintem bűn nem megosztani egy nagyobb közösséggel. (A megosztás persze érthető okokból csak konkrét nevek nélkül tud történni, de ez az élvezeti értékből túl sokat úgysem von le.)

A blogot egyáltalán nem ügyvéd kollégáimnak, sokkal inkább mindenki másnak írom, így stílusban is elszakadnék a jogi kliséktől. Kell egy kis felüdülés, legalább már blogolás közben, mivel ezt elsősorban kikapcsolódásként írom. 

Bízom benne, hogy 1-2 érdekes eset több kérdést felvet majd, esetleg valakinek hasonló problémája megoldásában segít, vagy egyszerűen csak szórakoztat. Bárhogy is legyen, ez a blog már azzal elérte célját, ha egyetlen (nem jogász) olvasó idetéved, és legalább pár kellemes percet sikerül neki szereznem.

Szólj hozzá!

Címkék: ügyvéd jogász