HTML

Jogi percek

Jogi percek - Érdekes esetek és megoldások

Friss topikok

Linkblog

Tőkeemelés „új Ptk. módra”

2014.05.12. 08:56 dr. Molnár Anikó

Hatályba lépett az új Ptk., most már oda kell figyelni a céges változásokra, a kötelező tőkeemelésre, ha bármilyen cégadat módosul. Az elmúlt hetekben viszont egyre több híradás érkezik arról, hogy a tőkeemelést hogyan is kell valójában értelmezni. Nem véleményeznék, a következők alapján mindenki leszűrheti magának, mennyire is van jogbiztonság a magyar jogalkotásban.

A Fővárosi Cégbíróság legújabb értelmezése szerint nem vonatkozik a tőkeemelésre az a szabály, hogy a következő cégmódosításkor eleget kell tenni neki, hanem a 2016. március 15-i véghatáridő a mérvadó. Ezek szerint lehet bármit szabadon módosítani a cégben, és a tőkét majd csak 2 év múlva megemelni. Felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet ebben az információban megbízni, mikor korábban gyökeresen ellentétes dolgokat lehetett hallani, olvasni, illetve hogy mennyire lesz ez a gyakorlat egységes. Csak a Fővárosi Cégbíróságon fogják így kezelni az ügyeket, vagy mindenhol?

Nem tisztem ezekre a kérdésekre válaszolni, inkább leírom, milyen más alternatíva létezik még. Az új Ptk. céges szabályai jóval nagyobb szabadságot adnak a tagoknak, hogy eldöntsék, miről hogyan rendelkeznek. Nem kivétel ez alól a tőkeemelés sem. Szélsőséges esetben most már meg lehet a tőkét úgy emelni, hogy a megemelt 2,5 millió Ft-ból (ha 500ezerről emelünk 3 millióra), csak minimális összeget bocsátunk rendelkezésre, akár 50-100 ezer Ft-ot, a fennmaradó összegre pedig szintén tetszőlegesen lehet határidőt megszabni, akár több, pl. 5 évet is.

Nem kötelező ugyanis már az a szabály, hogy minimum a felét, tehát esetünkben 1.250.000,-Ft-ot rendelkezésre kell a módosításkor bocsátani, a fennmaradó összeget pedig 1 éven belül, ettől szabadon el lehet térni. Nem ró tehát a tőkeemelés senkire sem aránytalan terhet. Egyetlen korlát, hogy ha eltérünk az általános szabálytól, akkor a tag felelős a hiányzó vagyoni betét erejéig, illetve amíg nincsen a teljes tőke rendelkezésre bocsátva, addig a tagok nem vehetnek fel osztalékot a cégben. Úgy gondolom, amíg feltőkésíteni nem sikerül a társaságot, addig az osztalék kérdése nem nagyon merül fel, tehát ez nem olyan nagy hátrány, persze mindenki tudja mindezt magának mérlegelni.

Mi a történet tanulsága? Az, hogy annyit tudunk tenni, hogy folyamatosan követjük a fejleményeket, változásokat, és mindenkor igyekszünk a lehető legrugalmasabb megoldást megtalálni, és eljuttatni a cégtulajdonosok felé, hogy tudjanak ők is kalkulálni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://jogipercek.blog.hu/api/trackback/id/tr116154866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.