Ahogyan azt legutóbbi bejegyzésemben is ígértem, ma a sort az ÁSZF-ek buktatóival folytatom.
Minden olyan honlapon, ahol bármilyen terméket, árut, szolgáltatást értékesítenek, az üzemeltető/eladó és a fogyasztó között szerződés jön létre, amelyet az előző alkalommal is említett új, 2014 júniusában hatályba lépett kormányrendelet szabályoz (45/2014. (I.26.) Korm. rend. a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól).
Korábban erre a területre az Ektv., az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény volt az irányadó, ezt cserélték le a fentiekben említett 2014-es jogszabályra. Ezzel nem csak a jogszabály változott, de lényegesen módosult a szabályozás tartalma is.
A rendelet pontosan behatárolja, mely szerződések tartoznak a hatálya alá. Az internetes honlapot üzemeltető olvasóink számára szeretném kiemelni ebből a távollévők között létrejött szerződéseket, ahol a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül kötnek meg szerződést termék értékesítésére, illetve a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéseket, melynek alapján tehát a különböző szolgáltatások, oktatási csomagok, stb. is ide tartoznak.
Az új jogszabály tételesen meghatározza, hogy mely paraméterekről kell a fogyasztókat tételesen tájékoztatni a szerződés létrejöttét megelőzően, tehát minek kell kötelezően szerepelnie az ÁSZF-ben (melyet a fogyasztónak el kell fogadnia még a vásárlás megtörténte előtt, általában felugró ablak, vagy checkbox bepipálásának formájában).
Ezen kötelező tartalmi elemek köre már jóval tágabb, mint korábban, még a békéltető testülethez fordulás lehetőségét is tartalmaznia kell az ÁSZF-nek (!), továbbá ki kell térni részletesen a panaszkezelés módjára, a kellék- és termékszavatosságra is, hogy csak egy pár dolgot emeljek ki. Érdemes ezért jogban jártas valakivel végignézetni a listát is, és az egyes kérdések részletes szabályait hozzáértő segítséggel lefektetni.
Végül, de közel sem utolsó sorban, jelentősen változtak az elállási és felmondási jog szabályai. Eddig 8 napon belül lehetett a megrendelt terméket visszaküldeni, most ez 14 napra növekedett, az átvétel napjától számítva. A rendelet nyilatkozat mintákat ad mind az elállás közlésére, mind annak visszaigazolására, tehát már ez sem mindegy, hogy hogyan történik. A vállalkozónak elállás esetén vissza kell térítenie a termék, illetve szolgáltatás teljes költségét, valamint most már azt is jogszabály írja elő, hogy a kiszállítás és visszaküldés költségeit kinek kell ezekben az esetekben vállalnia.
Mindezekről azt hinnénk, apró kis nüansznyi dolgok, mégis a NAIH éppen ezeknek a pontoknak a betartására fordít kiemelt figyelmet, ennek alapján tudják mérni, ki alkalmazza az új jogszabályt, és ki használja még az Ektv. szerinti mintákat. Ha pedig mulasztást találnak, a bírság nagy valószínűséggel elkerülhetetlen. A megfelelő védekezés tehát mindenképpen a megelőzés, a honlapokon található anyagok ellenőriztetése, és frissítése.
