Jogi percek

Ahogyan azt legutóbbi bejegyzésemben is ígértem, ma a sort az ÁSZF-ek buktatóival folytatom.

Minden olyan honlapon, ahol bármilyen terméket, árut, szolgáltatást értékesítenek, az üzemeltető/eladó és a fogyasztó között szerződés jön létre, amelyet az előző alkalommal is említett új, 2014 júniusában hatályba lépett kormányrendelet szabályoz (45/2014. (I.26.) Korm. rend. a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól).

Korábban erre a területre az Ektv., az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény volt az irányadó, ezt cserélték le a fentiekben említett 2014-es jogszabályra. Ezzel nem csak a jogszabály változott, de lényegesen módosult a szabályozás tartalma is.

A rendelet pontosan behatárolja, mely szerződések tartoznak a hatálya alá. Az internetes honlapot üzemeltető olvasóink számára szeretném kiemelni ebből a távollévők között létrejött szerződéseket, ahol a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül kötnek meg szerződést termék értékesítésére, illetve a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéseket, melynek alapján tehát a különböző szolgáltatások, oktatási csomagok, stb. is ide tartoznak.

Az új jogszabály tételesen meghatározza, hogy mely paraméterekről kell a fogyasztókat tételesen tájékoztatni a szerződés létrejöttét megelőzően, tehát minek kell kötelezően szerepelnie az ÁSZF-ben (melyet a fogyasztónak el kell fogadnia még a vásárlás megtörténte előtt, általában felugró ablak, vagy checkbox bepipálásának formájában).

Ezen kötelező tartalmi elemek köre már jóval tágabb, mint korábban, még a békéltető testülethez fordulás lehetőségét is tartalmaznia kell az ÁSZF-nek (!), továbbá ki kell térni részletesen a panaszkezelés módjára, a kellék- és termékszavatosságra is, hogy csak egy pár dolgot emeljek ki. Érdemes ezért jogban jártas valakivel végignézetni a listát is, és az egyes kérdések részletes szabályait hozzáértő segítséggel lefektetni.

Végül, de közel sem utolsó sorban, jelentősen változtak az elállási és felmondási jog szabályai. Eddig 8 napon belül lehetett a megrendelt terméket visszaküldeni, most ez 14 napra növekedett, az átvétel napjától számítva. A rendelet nyilatkozat mintákat ad mind az elállás közlésére, mind annak visszaigazolására, tehát már ez sem mindegy, hogy hogyan történik. A vállalkozónak elállás esetén vissza kell térítenie a termék, illetve szolgáltatás teljes költségét, valamint most már azt is jogszabály írja elő, hogy a kiszállítás és visszaküldés költségeit kinek kell ezekben az esetekben vállalnia.

Mindezekről azt hinnénk, apró kis nüansznyi dolgok, mégis a NAIH éppen ezeknek a pontoknak a betartására fordít kiemelt figyelmet, ennek alapján tudják mérni, ki alkalmazza az új jogszabályt, és ki használja még az Ektv. szerinti mintákat. Ha pedig mulasztást találnak, a bírság nagy valószínűséggel elkerülhetetlen. A megfelelő védekezés tehát mindenképpen a megelőzés, a honlapokon található anyagok ellenőriztetése, és frissítése.

Nagyot fordult a világ az internetes honlapok, webshop-ok üzemeltetőivel 2014 júniusát követően, amikor is hatályba lépett az ilyen jellegű oldalak üzemeltetésével kapcsolatos új jogszabály. Szinte mindenkinek hozzá kell az új szabályokhoz igazítani az ÁSZF-jét, és nagyon oda kell figyelni, hogy a felhasználóktól megszerzett adatokat milyen módon kezeli.

Jelen írásomban megpróbálom összegyűjteni a legfontosabb változásokat, ugyanis egyre másra lehet olvasni a híreket az interneten, hogy a NAIH már megint több milliós bírságot szabott ki valakire!

Az új szabályok betartását ugyanis a NAIH, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi. 2014 utolsó negyedévétől fokozott szigorral nézik, hogy ki az, aki aktualizálta, testre szabta működését az új szabályoknak megfelelően, és aki nem, az akár 10 milliós bírsággal is szembesülhet, amire az év elején sajnos volt több példa is…

Az újdonságokat alapvetően két csoportra bontanám: egyrészt azok, amik az adatkezelési szabályokra vonatkoznak, másrészt pedig az ÁSZF-ek újdonságai. A téma fontossága miatt nem akarom egy füst alatt, pár szóval elintézni mindkettőt, ma az adatkezelési nyilatkozatokat szeretném górcső alá venni, a következő alkalommal pedig az ÁSZF-ekkel folytatjuk a sort.

Az első és legfontosabb dolog, ha valaki adatokat gyűjt a weboldalát látogatóktól (legyen az akár csak a regisztrációkor megadott név és e-mail cím), hogy ezen tevékenység végzéséhez lajstromszámot kell kérni a fent említett hivataltól. Sokszor már ezen a ponton megbuknak a honlap üzemeltetők, ugyanis azt általában tudják, hogy adatvédelmi nyilatkozatot kell elfogadtatni a felhasználókkal, de azt már nem, hogy lajstromszám is szükséges. Ennek hiányát pedig bünteti a NAIH!

Következő felmerülő kérdés, hogy az üzemeltetők mikor minősülnek adatkezelőnek, és mikor adatfeldolgozónak (mert mindkettőnek más-más a szerepköre, és ezáltal kötelezettségei)?

A 2011. évi CXII. törvény (Info törvény) szerint adatkezelő „az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.” Adatfeldolgozó pedig „az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is - adatok feldolgozását végzi.”

Ha mindezen túl vagyunk, jöhet maga az adatvédelmi nyilatkozat. A jogszabály minden pontját betartva érdemes ezt egy jó ügyvéddel megíratni (kötelező tartalmi elemeinek meglétét – adatkezelés célja, időtartama, adatkezelő személye, kinek továbbítják az adatokat, stb., csak hogy néhány paramétert soroljak - ugyanis szintén ellenőrzik, és ha bármi hiányzik, bírságolnak!), mégis ez a legkevesebb, ugyanis az sem mindegy, hogy azt a felhasználóval hogyan fogadtatjuk el. Külön chekbox-szal, minden feliratkozónak ki kell pipálnia, hogy elfogadja, és hozzájárul az adatai felhasználásához. Az már nem elég, ha a weboldalon fel van tüntetve valahol, hogy létezik egy ilyen adatvédelmi nyilatkozatunk, azt a felhasználónak jóvá is kell hagynia, ezért van szükség a checkbox-ra.

Ha pedig több fél részére épít az üzemeltető adatbázist, akkor annyi checkbox és adatvédelmi nyilatkozat szükséges, ahány partner megkapja az összegyűjtött adatokat. Ugyanígy, a bírságot is annyiszor szabják ki, ahány résztvevő van az adott projektben, vagy ahány alkalommal kiküldésre kerül az adott levél. Így már nem is olyan meglepő, hogyan kúszhatnak fel ezek a bírságok milliós nagyságrendig.

Végül, de nem utolsó sorban pár szó a hírlevelekről: ajánlatos lesz a jövőben feltüntetni, hogy a címzett honnan iratkozott fel a hírlevélre, illetve a leiratkozásra mindig kötelező lehetősége adni, ahogyan az már eddig is előírás volt.

Ezek a legfontosabb pontok, amiket a NAIH mostanában elsőre megvizsgál. Ezenkívül természetesen egyedileg nagyon sok más kérdés merülhet fel, ami már feszegeti a jelen blogbejegyzés határait, ezért az egyedi esetekben mindig személyes konzultáció, és az adott honlap részletes átvizsgálása javasolt jogi szempontból. Irodánk mindebben természetesen tud segíteni, ha valaki elakadna az új jogszabályok útvesztőjében.

A sort pedig legközelebb az ÁSZF-ekkel folytatjuk!

Hatályba lépett az új Ptk., most már oda kell figyelni a céges változásokra, a kötelező tőkeemelésre, ha bármilyen cégadat módosul. Az elmúlt hetekben viszont egyre több híradás érkezik arról, hogy a tőkeemelést hogyan is kell valójában értelmezni. Nem véleményeznék, a következők alapján mindenki leszűrheti magának, mennyire is van jogbiztonság a magyar jogalkotásban.

A Fővárosi Cégbíróság legújabb értelmezése szerint nem vonatkozik a tőkeemelésre az a szabály, hogy a következő cégmódosításkor eleget kell tenni neki, hanem a 2016. március 15-i véghatáridő a mérvadó. Ezek szerint lehet bármit szabadon módosítani a cégben, és a tőkét majd csak 2 év múlva megemelni. Felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet ebben az információban megbízni, mikor korábban gyökeresen ellentétes dolgokat lehetett hallani, olvasni, illetve hogy mennyire lesz ez a gyakorlat egységes. Csak a Fővárosi Cégbíróságon fogják így kezelni az ügyeket, vagy mindenhol?

Nem tisztem ezekre a kérdésekre válaszolni, inkább leírom, milyen más alternatíva létezik még. Az új Ptk. céges szabályai jóval nagyobb szabadságot adnak a tagoknak, hogy eldöntsék, miről hogyan rendelkeznek. Nem kivétel ez alól a tőkeemelés sem. Szélsőséges esetben most már meg lehet a tőkét úgy emelni, hogy a megemelt 2,5 millió Ft-ból (ha 500ezerről emelünk 3 millióra), csak minimális összeget bocsátunk rendelkezésre, akár 50-100 ezer Ft-ot, a fennmaradó összegre pedig szintén tetszőlegesen lehet határidőt megszabni, akár több, pl. 5 évet is.

Nem kötelező ugyanis már az a szabály, hogy minimum a felét, tehát esetünkben 1.250.000,-Ft-ot rendelkezésre kell a módosításkor bocsátani, a fennmaradó összeget pedig 1 éven belül, ettől szabadon el lehet térni. Nem ró tehát a tőkeemelés senkire sem aránytalan terhet. Egyetlen korlát, hogy ha eltérünk az általános szabálytól, akkor a tag felelős a hiányzó vagyoni betét erejéig, illetve amíg nincsen a teljes tőke rendelkezésre bocsátva, addig a tagok nem vehetnek fel osztalékot a cégben. Úgy gondolom, amíg feltőkésíteni nem sikerül a társaságot, addig az osztalék kérdése nem nagyon merül fel, tehát ez nem olyan nagy hátrány, persze mindenki tudja mindezt magának mérlegelni.

Mi a történet tanulsága? Az, hogy annyit tudunk tenni, hogy folyamatosan követjük a fejleményeket, változásokat, és mindenkor igyekszünk a lehető legrugalmasabb megoldást megtalálni, és eljuttatni a cégtulajdonosok felé, hogy tudjanak ők is kalkulálni.

Immár 5. éve illetékmentes egyenesági rokonok között az ajándékozás, amit a jogalkotó most 2014. január 01-től kezdődően tovább bővített, és a házastársak közötti ajándékozást is besorolta ebbe a körbe.

Ez alatt az 5 év alatt irodánkhoz nagyon sok megkeresés érkezett, főleg ingatlanok ajándékozása kérdésében, viszont rendszeresen szokott lenni 1-2 dolog, amit tévesen tudnak, vagy nem tudnak az emberek. Ezzel az írással ebben szeretnénk segíteni.

Első kardinális kérdésünk, hogy ki is az egyenesági rokon? A testvérek nem azok, csak felfelé és lefelé: szülő-gyermek, nagyszülő-unoka. Ajándékozni bármelyik irányba lehet.

Mi van akkor, ha a gyermek, akinek ajándékozni akarunk, kiskorú? – szokták gyakran feltenni a következő kérdést. Itt egy érdekes jelenséggel találjuk szembe magunkat rögtön, a válasz ugyanis az, hogy attól függ, hol található az ingatlan? Sajnos azt kell mondanom, a jogbiztonság nem igazán érvényesül, a Budapesti 2. számú Földhivatalnál ugyanis saját szabályok vannak… a jogszabályon túl.

Az ehhez a földhivatalhoz tartozó kerületek esetén ugyanis ha kiskorúnak ajándékozunk, mindig kérik a gyámhivatal jóváhagyását. Ez egy külön eljárás és procedúra, adó- és értékbizonyítványt kell igényelni, ideiglenes gondnokot rendelnek ki, akinek még záradékolnia kell a szerződést, és még sorolhatnám. Ezzel nincs is annyira gond, segítünk az ügyintézésben, viszont ha a megajándékozott kiskorú, és az ingatlan terhelt, akkor a kirendelt gondnok nem fogja megadni a hozzájárulását.

Ezzel pedig már tovább is eveztünk egy újabb kérdéshez: mi van akkor, ha terhelt az ingatlan?

• Ha végrehajtási jog van rajta, attól még lehet ajándékozni, ha ezt a megajándékozott elfogadja. Kiskorú esetén nem.
• ha csak jelzálogjog van rajta, szintén lehet, kiskorú esetén akkor sem adnak hozzájárulást.
• ha elidegenítési és terhelési tilalom is van, akkor jóváhagyást kell kérni a földhivatali bejegyzéshez.

Azt azért meg kell jegyeznem, hogy a fenti második esetben is előírhatja a hitelszerződés, hogy a bank jóváhagyása nélkül nem változhat a tulajdonos, esetleg ilyen esetben felmondhatják a hitelszerződést, viszont a földhivatal bejegyzi. A megajándékozottnak nyilatkoznia kell, hogy elfogadja így, terhelten is az ajándékot.

Következő kérdésünk: azért akarok ajándékozni, mert végrehajtás fenyeget. Lehetséges ez? Láthattuk, a földhivatalnál nincs akadály, viszont aki a behajtást folytatja, mondhatja, hogy az ajándékozás fedezetelvonás miatt történt, ezért a szerződés érvénytelen. Ezt nehéz bizonyítani, de azért reális félelem!

Végül pedig utolsó kérdésünk, hogy mi történik, ha többen is tulajdonosok az ingatlanon? Ajándékozásnál elővásárlási jog nincsen, itt nem kell a többiek hozzájárulása, ha csak egy részét ajándékozzák az ingatlannak. Régebben ez egy jó módszer volt – bár más kontextusban és más típusú ügyleteknél – az adásvételi szerződéseknél lévő elővásárlási jog elkerülésére.

Nem is gondolná az ember, mennyi mindenre oda kell figyelni egy ilyen elsőre olyan egyszerűnek tűnő szerződésnél, ugye?

A közelmúltban nagy port kavart az új Ptk-ban a cégeknél a vezető tisztségviselők - ügyvezetők, Rt-knél igazgató tanácsi tagok, vezérigazgatók - felelősségének új szabályozása. A továbbiakban nevezzük csak egyszerűen ügyvezetőknek őket.

Általános vélekedés szerint a felelősségi szabályok szigorodtak, az ügyvezetők az új Ptk. szerint a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelnek, és a kötelesek a kárt megtéríteni. Az ügyvezetők ugyanis mindenkor a társaság érdekében, a jogszabályok, a
létesítő okirat és a társaság legfőbb szerve által meghatározott keretek között
kötelesek eljárni.

Sőt, mi több, a vezető tisztségviselő felelőssége a társaság megszűnésével sem szűnik
meg automatikusan most már. Ha a társaság jogutód nélkül szűnik meg, és maradtak olyan hitelezők, akiknek kielégítetlen követelése maradt, akkor kártérítéssel léphetnek fel az ügyvezetők ellen. A mondat végén viszont ott van a „ha”: ha a fizetésképtelenség bekövetkezte után az ügyvezető nem a hitelezők érdekét tartotta szem előtt.

Csalós tehát a szabály, ami első látásra úgy tűnik, hogy szigorodott, valójában nagyon mégsem változott, most is a felróhatóságot, az ügyvezető jóhiszemű eljárását kell vizsgálni, ahogyan a jelenlegi szabályok alapján is.

Az ügyvezetőnek két alapvető feladata van: ő a társaság ügyvezetője és
a törvényes képviselője. Feladata minden olyan döntés meghozatala, amely nem tartozik a tagok vagy alapítók hatáskörébe. Mindebből nem következik azonban az, hogy az ügyvezető felelős a napi működés során bekövetkező minden kárért. Csak azokért a károkért felel, amik nem megfelelő gondossággal való eljárás miatt következtek be, amit előre látnia kellett volna!

Ha tehát a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény, vagy olyan körülmény okozta, amit a szerződéskötés időpontjában még nem ismert, akkor mentesül a felelősség alól. A klasszikus vis maior eseteken kívül ide tartozik még az is, ha jogszabályi változás miatt kerül a cég hátrányosabb helyzetbe (amiről ugye az ügyvezető nem tehet…), vagy a radikális piaci változások (ami manapság szintén aktuális téma, a „válság”), súlyos üzemzavarok, stb.

Ha tehát az ügyvezető továbbra is mindent megtesz, ami az adott helyzetben általában elvárható, akkor túl nagy meglepetés nem érheti, nem lesz megállapítható a felelőssége.

De ha még ez sem ad elegendő biztonságérzetet, továbbra is lehet alkalmazni a felmentvényt, amit már a 2006-os Gt. is lehetővé tesz. Ez az ügyvezetőknek, az éves rendes taggyűlésen adott „igazolás”, az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg. A taggyűlés ezzel igazolja, hogy az ügyvezetők az értékelt időszakban munkájukat a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. A felmentvény csak akkor megtámadható / visszavonható később, ha kiderül, hogy a felmentvény megadására alapul
szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak.

A látszat tehát néha csal, bár az ügyvezetői tisztség igenis jár felelősséggel, az nem lett számottevően szigorúbb a kimentési lehetőségek révén a korábbi szabályokkal szemben, inkább maga a felelősség és annak érvényesítési rendszere változott meg.

2014. március 15-én hatályba lép az új Ptk. Ezzel a polgári jog elég sok területe változik, mert az új Ptk. átveszi a német és francia mintákat, vagyis egy törvényben lesz több jogterület szabályozása megtalálható. Átkerül a Ptk-ba a cégjogi szabályozás, az egyéb szervezetek (egyesületek, stb.) szabályai, a családjog, és még sok minden más, amit eddig külön törvény szabályozott.

Vagyis a változások a cégeket is érintik, elsősorban a Kft-ket. Belecsempészte a jogalkotó ugyanis az új szabályozásba, hogy ezentúl a Kft-ket újra 3 millió Ft-os törzstőkével lehet csak megalapítani. És hogy mi lesz a már meglévő Kft-kel? Ezt nézzük meg kicsit közelebbről ma:

Első és legfontosabb megállapítás, hogy a már meglévő Kft-knek is fel kell emelnie a tőkéjét 3 millió Ft-ra. A „Mikor?” kérdésre viszont azért ad némi haladékot a jogalkotó. A szabályok azt mondják, hogy amikor legközelebb cégmódosítás lesz a cégben – bármi, legyen az egy ügyvezető váltás, székhely módosulás, stb. – akkor azzal együtt a tőkét is fel kell emelni. Ha pedig hosszú ideig még nem kerül sor semmilyen változtatásra cégünkben, akkor a végső határidő 2016. március 15.

Ez az időpont tehát még nem szorít annyira, viszont már most érdemes elkezdeni gondolkodni azon, hogy miből, honnan fogjuk ezt a pénzt előteremteni. Tőkét emelni kétféleképpen lehet. Vagy külső forrásból, amikor a tagok adják össze a hiányzó (legtöbb esetben a jelenlegi 500ezres törzstőkéhez képest 2,5 millió Ft-ot) összeget, vagy pedig a cég saját vagyonából. Van tehát 2 év arra, hogy a cégek tartalékokat halmozzanak fel (akár tőketartalékban, akár simán a céges bankszámlán), amiből majd fel lehet a Kft-t tőkésíteni.

Fel szokott merülni az a kérdés is, hogy ha már kötelezően kell változtatni, akkor azért majd kell fizetni? Ha csak a jogszabályi változásoknak tesz eleget a cég, tehát ha csak a tőkéjét emeli meg, akkor nem – egyébként a tőkeemelésnek jelenleg 40.000,-Ft az illetéke -, ha emellett más adat is változik, akkor viszont az általános 15.000,-Ft-os illetéket és 3.000,-Ft-os közzétételi díjat kell fizetni az egyéb változások miatt.

Mi fog tehát most történni? 2 dolog:

Egyrészt idén március 15-ig mindenki mindent le fog módosítani a cégében, hogy a tőkeemelésre minél később kerüljön sor, ne kelljen az elkövetkezendő időszakban változtatni, másrészt úgy számítom, hogy március 15-ig jó kis cégalapítási dömpingnek nézünk elébe. Eddig lehet ugyanis az 500ezres törzstőkét kihasználni, és úgy gondolom, sok mindenki lesz, aki akár üres céget is el fog indítani, még ha annyira most nincs is szüksége rá, de „majd jó lesz” alapon, vagy aki kicsit későbbre tervezte ugyan a vállalkozásindítást, de később nem lesz 3 millió Ft-ja a cégalapításhoz.

Amiben pedig a tőkeemelésnél, illetve március 15-e utáni cégalapításnál lehet gondolkodni, az továbbra is az apport (a cég tőkéje továbbra is állhat akár 100%-ban apportból), illetve az, hogy induláskor a tőkét minimum 50%-ban kell rendelkezésre bocsátani, a fennmaradó összeget pedig 1 éven belül, ami azért ad némi lélegzetvételnyi időt.

Lehet tehát gondolkodni, a különböző verziókból összerakni, kinek mi lesz a stratégiája a tőkeemelés idejére és módjára, remélem, segítettem!

Ha egy cég átalakulásra adja a fejét, általában a tagok tájékozódnak arról, hogy mi az ügy menete. El kell készíttetni a mérlegeket, könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell, majd két alkalommal közzé kell tenni a Cégközlönyben, mielőtt be lehet adni az iratokat a cégbíróságra. Ez mind-mind költséggel jár, amivel a cégek természetesen kalkulálni is szoktak. 

Cégalapításkor a legtöbb ügyfél megkérdezi, hogy mi a különbség a szerződésmintával történő, és a rendes cégalapítás között. Természetesen az első két érv a gyorsaság és olcsóság. 15 munkanap (!) helyett a szerződésmintás céget 1 munkaóra alatt bejegyzik, és fizetni sem kell érte 100.000,-Ft-ot – Kft. esetében – hanem csak 15.000,-Ft a cégeljárási illeték.

Lakásvásárláskor nem csak a vételárral és az esetleges felújítással kell kalkulálni, hanem a visszterhes vagyonátruházási illeték is jelentős, sokszor milliós nagyságrendű összeget tesz ki. Az illetékkötelezettség ugyanis már az adásvételi szerződésnek a földhivatalba való benyújtásával beáll, az APEH-ben nem várják ki a tulajdonjog megszerzését. A vevők maximum azzal kalkulálhatnak, hogy ennek ellenére is, az illeték kiszabása sokszor több hónapos késéssel történik.

 A minap megkeresett egy ügyfél, aki Budapesten, Hűvösvölgyben szerette volna eladni a lakását a garázsával együtt. Ott a hegyen télen már csak autóval lehet közlekedni – mondta ő – ezért kell a garázs is mindenképpen. 

Az ügyvédi munkáról keveseknek jut eszébe a szórakoztatás, az érdekesség vagy egyáltalán bármiféle pozitív jelző. Azzal azonban nehéz vitatkozni, hogy a lehető legérdekesebb és egyben legdurvább történeteket maga az élet írja, így gyakorló ügyvédként rengeteg olyan ügyféllel és üggyel találkozom, amiket szerintem bűn nem megosztani egy nagyobb közösséggel. (A megosztás persze érthető okokból csak konkrét nevek nélkül tud történni, de ez az élvezeti értékből túl sokat úgysem von le.)

A blogot egyáltalán nem ügyvéd kollégáimnak, sokkal inkább mindenki másnak írom, így stílusban is elszakadnék a jogi kliséktől. Kell egy kis felüdülés, legalább már blogolás közben, mivel ezt elsősorban kikapcsolódásként írom. 

Bízom benne, hogy 1-2 érdekes eset több kérdést felvet majd, esetleg valakinek hasonló problémája megoldásában segít, vagy egyszerűen csak szórakoztat. Bárhogy is legyen, ez a blog már azzal elérte célját, ha egyetlen (nem jogász) olvasó idetéved, és legalább pár kellemes percet sikerül neki szereznem.