HTML

Jogi percek

Jogi percek - Érdekes esetek és megoldások

Friss topikok

Linkblog

Segítség, ügyvezető vagyok!

2014.02.14. 15:59 dr. Molnár Anikó

A közelmúltban nagy port kavart az új Ptk-ban a cégeknél a vezető tisztségviselők - ügyvezetők, Rt-knél igazgató tanácsi tagok, vezérigazgatók - felelősségének új szabályozása. A továbbiakban nevezzük csak egyszerűen ügyvezetőknek őket.

Általános vélekedés szerint a felelősségi szabályok szigorodtak, az ügyvezetők az új Ptk. szerint a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelnek, és a kötelesek a kárt megtéríteni. Az ügyvezetők ugyanis mindenkor a társaság érdekében, a jogszabályok, a
létesítő okirat és a társaság legfőbb szerve által meghatározott keretek között
kötelesek eljárni.

Sőt, mi több, a vezető tisztségviselő felelőssége a társaság megszűnésével sem szűnik
meg automatikusan most már. Ha a társaság jogutód nélkül szűnik meg, és maradtak olyan hitelezők, akiknek kielégítetlen követelése maradt, akkor kártérítéssel léphetnek fel az ügyvezetők ellen. A mondat végén viszont ott van a „ha”: ha a fizetésképtelenség bekövetkezte után az ügyvezető nem a hitelezők érdekét tartotta szem előtt.

Csalós tehát a szabály, ami első látásra úgy tűnik, hogy szigorodott, valójában nagyon mégsem változott, most is a felróhatóságot, az ügyvezető jóhiszemű eljárását kell vizsgálni, ahogyan a jelenlegi szabályok alapján is.

Az ügyvezetőnek két alapvető feladata van: ő a társaság ügyvezetője és
a törvényes képviselője. Feladata minden olyan döntés meghozatala, amely nem tartozik a tagok vagy alapítók hatáskörébe. Mindebből nem következik azonban az, hogy az ügyvezető felelős a napi működés során bekövetkező minden kárért. Csak azokért a károkért felel, amik nem megfelelő gondossággal való eljárás miatt következtek be, amit előre látnia kellett volna!

Ha tehát a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény, vagy olyan körülmény okozta, amit a szerződéskötés időpontjában még nem ismert, akkor mentesül a felelősség alól. A klasszikus vis maior eseteken kívül ide tartozik még az is, ha jogszabályi változás miatt kerül a cég hátrányosabb helyzetbe (amiről ugye az ügyvezető nem tehet…), vagy a radikális piaci változások (ami manapság szintén aktuális téma, a „válság”), súlyos üzemzavarok, stb.

Ha tehát az ügyvezető továbbra is mindent megtesz, ami az adott helyzetben általában elvárható, akkor túl nagy meglepetés nem érheti, nem lesz megállapítható a felelőssége.

De ha még ez sem ad elegendő biztonságérzetet, továbbra is lehet alkalmazni a felmentvényt, amit már a 2006-os Gt. is lehetővé tesz. Ez az ügyvezetőknek, az éves rendes taggyűlésen adott „igazolás”, az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg. A taggyűlés ezzel igazolja, hogy az ügyvezetők az értékelt időszakban munkájukat a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. A felmentvény csak akkor megtámadható / visszavonható később, ha kiderül, hogy a felmentvény megadására alapul
szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak.

A látszat tehát néha csal, bár az ügyvezetői tisztség igenis jár felelősséggel, az nem lett számottevően szigorúbb a kimentési lehetőségek révén a korábbi szabályokkal szemben, inkább maga a felelősség és annak érvényesítési rendszere változott meg.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://jogipercek.blog.hu/api/trackback/id/tr685814527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása