Ha egy cég átalakulásra adja a fejét, általában a tagok tájékozódnak arról, hogy mi az ügy menete. El kell készíttetni a mérlegeket, könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell, majd két alkalommal közzé kell tenni a Cégközlönyben, mielőtt be lehet adni az iratokat a cégbíróságra. Ez mind-mind költséggel jár, amivel a cégek természetesen kalkulálni is szoktak.
Viszont arról már kevesen tudnak, hogy az átalakulás 2010. január 01-től bizonyos esetekben illetékfizetési kötelezettség alá eshet. A korábbi években az átalakulás minden esetben illetékmentes volt, idén viszont már csak a kedvezményezett átalakulás az.
A jogalkotó továbbá még egy trükköt alkalmazott, a kedvezményezett átalakulás fogalmát nem az Illetéktörvényben, hanem a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben rejtette el. Eszerint abban az esetben, ha a jogelődben és a jogutódban is ugyanazok a tagok, csak a részesedésük nőtt meg arányosan, nem kell illetéket fizetni. De ha valamelyik tag kilép, és kifizetik, és ezáltal a jogutód üzletrészei/részvényei névértékének 10%át meghaladó összegű pénzeszközt szerez, akkor az után meg kell fizetni az illetéket.
Hétköznapi nyelvre lefordítva, ha a kilépéskor a részünkre kifizetett összeg a jogutód tőkéjének 10%-át eléri, vagy meghaladja, akkor illetékfizetési kötelezettség alá esünk. Mindez a jogszabályok tételes szövegéből nem ennyire egyértelmű, csak az APEH-től bekért írásos állásfoglalás világított rá.
Nincs világosan lefektetve, hogy a vagyonszerzést a tagoknál, vagy a jogutód társaságnál kell-e nézni, számít-e ha a jogutód cégnek vannak ingatlanai, pénze a bankszámláján (vagyis ez utóbbi esetében pénzeszköze). Az illetékfőosztály munkatársai ezzel kapcsolatos telefonos megkeresésemre csak ennyit válaszoltak, ami a jelen írás mottója is lehet:
„Mi sem tudjuk, hogy a vagyonszerzés kire vonatkozik, kérjenek csak nyugodtan állásfoglalást, mert akkor annak alapján már mi is fogjuk tudni alkalmazni ezt az új szabályt.”
